Isten szeretetének ölelésében - mert Ő velünk van jóban- rosszban! - a hívő ember minden napnak, minden órának, minden percnek és benne minden pillanatnak öszinte szívvel tud örülni, mert tudja, érzi; ezt mind- mind a Teremtőtől kapja! De vannak olyan napok, órák, események, amelyek át- és megélése olyan éteri magasságokba képes emelni a lelket, amikor legbelül megfogalmazódik, hogy bizony ezt (is) Istentől kaptuk, és késztetést érzünk, hogy megörökítsük azt a naopot, azt az órát vagy éppenséggel azt az eseményt. Így teszünk most mi is, és album-szerűen  felmutatjuk, felelevenítjük azokat az ide illő eseményeket, ahol- amikor valóban emelkedett állapotába magasztosult a Lélek. Emlékekből, feljegyzésekből építkezik ez a bejegyzés, a legjobb szándék vezérel bennünket, de itt is leszögezendő; Egyedül Istené a Dicsőség!.